Egy angol film, mely arra keresi a választ, hogy „Milyen lenne a világ Down-szindrómások nélküLl?”
Az angol közszolgálati csatorna sugározta. Sally Phillips (ő az a színésznő, aki Bridget Jones barátnőjét, Shazzát alakítja a filmben) tette fel a kérdést, aki egy tizenegy éves Downos kisfiú anyukája. A film megrendítő volt, és komoly vitákat generált. Bennem is kavarognak a kérdések. Mint anyát, mint fogyatékossággal élőt, mit Down-tesztet elvégző egykori kismamát is mélyen megérintett Phillips mondanivalója, hiszen tulajdonképpen a terhesség alatti szűrés etikáját igyekszik tisztába tenni, azt hogy hol lesz vajon a megállás a rendellenességek kiszűrésében. És miért pont a Down-szindrómásokat akarjuk eltüntetni a világból? mert azt a legkönnyebb szűrni? A többi rendellenesség maradhat. Miért menekülünk a sokszínű világ elől, miért nem akarunk elfogadóbbá, befogadóvá válni? Holott valahol tudjuk, hogy ez a z egyetlen elfogadható megoldás. És a Down-szindrómások segíthetnek ebben, ők a úttörők, az utat kitaposók az elfogadás felé, hiszen őket, szeretetteljes, kedves egyéniségüket nem nehéz elfogadni.
HÁT PERSZE HOGY HIÁNYOZNÁNAK A DOWN-SZINDRÓMÁSOK A VILÁGBÓL ÉS A VILÁGNAK! TANULJUNK A DOWN-SZINDRÓMÁSOKTÓL!!
Sajnos a film nincs szinkronizálva, de azt hiszem nem csak azoknak érdekes, akik tudnak angolul.
