November 12. − A Szociális Munka Napja

Kedves Munkatársaim!

Ma van a Szociális Munka Napja, amit néhányan abból is érzékelhetnek, hogy munkaszüneti napjuk van.

De legtöbbünknek ma sincs szünete, hiszen az a munka, amit hivatásunkként választottunk, nem ismer sem szünnapot, sem vasárnapot, mert emberek élete függ a munkánktól, és az élet nem áll meg egy napra sem.

Ezért is olyan nagy a mi felelősségünk! A mi szolgáltatásunk valódi szolgálat, más, mint egy fodrászé, vagy egy vendéglősé, ahonnan szép hajjal, jóllakottan távozik a vendég, vagy akár egy orvosé; akitől a műtétet, a gyógyulást követően hazamegy a gyógyult beteg. A mi feladatunk, éveken ível át, egy ember teljes életén.

Ez nagy teher, de a feladat szépsége, és a munka eredménye ellensúlyozhatja a nehézségét. Az, hogy nap mint nap látjuk, hogy a munkánk hozzájárul egy ember fejlődéséhez, jólétéhez, boldogságához.

Vannak, akik 5, 10 vagy akár 20–30 éve végzik kitartóan, örömmel ezt a sokszor értetlenséggel és sok-sok nehézséggel terhelt munkát. Őket kiemelten is megünnepeljük ezen a napon!

Nagyon kiérdemeltük, hogy végre észrevegyék a szociális munkát végzőket, elismerjék munkájuk fontosságát, és velünk együtt ünnepelje a világ ezt a napot! Az emberiség harmada szorul a segítségünkre!

Szeretném én is köszönteni az Alapítvány minden dolgozóját, aki közvetlenül vagy közvetetten részt vesz ebben a munkában; támogat, kísér, fejleszt vagy irányít annak érdekében, hogy a sérült emberek végre valóban mindenki máshoz hasonló életet élhessenek, köztünk és itt, velünk.

Köszönet mindenkinek, aki hozzájárul a sérült emberek napi életének egyengetéséhez, aki kiáll emberi jogaikért, aki meglátja az emberben rejlő tehetséget, aki tanít és bátorít! Mindazoknak, akik a járványveszély ellenére kitartanak, szolgálnak, mert hisznek egy jobb életben, egy szebb jövőben!

A szociális munka definíciójából[1] is érthetjük, hogy a küldetésünk messze túlmutat a napi teendőkön: nem túlzás, ha azt mondom, hogy a világot kell megváltoztatnunk olyanformán, hogy abban mindenkinek, azoknak is legyen helye, akiknek sokáig nem volt, akikért mi dolgozunk itt az alapítványban.

KÖSZÖNET A DOWN ALAPÍTVÁNY MUNKATÁRSAINAK!

Végezetül álljon itt azoknak a neve, akiket kiemelten ünneplünk a mai napon!

Aki15–20 éve Alapítványi munkatárs: Magyari Tímea, Janzsó Szilvia, Szabó Borbála

Aki 10 éve: Csonka Zsolt, Kabai Imre, Kissné Biró Krisztina, Kövics Ágnes, Szaszák Tibor

Aki több mint 5 éve: Butkai Gábor, Csákó Anikó, Csonka Zoltán, Érczy Emese, Földvári Dóra, Gálné Hauk Andrea, Gerencsér Dalma, Győri Berta, Húsvéti Katalin, Illyésné Tálas Mária, Janzsó Daniel, Kaucsicsné Zsóri Katalin, Kiss-Tóth Petra, Kőrösi-Firnix Katalin, Markwarth Tamás, Mártonyi Tibor, Ocisnikné Toronyi Ági, Pásztor Brigitta, Pásztor Olivér, Pethőné Csordás Ilona, Prácser István, Restás Hajnalka, Sebestyén Diána, Steinbach Éva, Szabó Ágota, Szabó Alexandra, Szepesi Andrea, Sztrunga Dávid, Vámos Magdolna, Varga Rózsa, Veress Ildikó.

KÖSZÖNTJÜK A LEGKITARTÓBBAKAT!

[1]A szociális munka az alkalmazott társadalomtudományok közé sorolt professzionális segítő tevékenység, mely elősegíti a társadalmi fejlődést, az egyének, csoportok, közösségek működésének javítását, helyreállítását, problémáinak megoldását. Segíti a hatalomtól megfosztottak hatalomban való részesedését, a nagyobb társadalmi jólét és jól-lét elérését, melyhez igyekszik kedvezőbb társadalmi feltételeket teremteni.

Dr. Gruiz Katalin Elnökasszony köszöntő levelére számtalan pozitív hangnemben írt válasz érkezett, ezek közül kiemelnénk néhányat:

" Kedves Munkatársak!

Szívből gratulálok minden munkatársnak!

További jó munkát kívánok. Reméljük  újra kisüt a Nap és ismét visszatérünk a normális kerékvágásba, addig is egy verssel szeretnék erre a napra és az ünnepeltekre emlékezni.

Csiki Nándor
Szociális gondozó

Hosszú útra készül az illető,
ki ezt a hivatást választja,
legyen az férfi vagy akár nő,
küldetését magával hordozza.
Felelősség sújtja az ő vállát,
ő az ápoló, feladatot ellátó,
ezt vállalta saját magára
a szociális gondozó.

Munkáját megbecsülés övezi,
tetteit szívében a szeretet vezeti,
útját vezesse a tisztelet, tisztaság,
kollégái közt a segítés és barátság.
Álljon ki bátran önmagáért és másokért,
mert ő az ápoló, beteget hordozó,
ezt vállalta saját magára
a szociális gondozó.

Kísérje kitartás a hosszú harc alatt,
bármi legyen, kliensének jár az utolsó falat,
gyógyítson, ha kell, mentsen életet,
védelmezze és ápolja az időseket,
még akkor is, ha már ő is fárad,
de erősnek született, nem ejti bánat.
Ezt vállalta saját magára az oltalmazó,
a szociális gondozó.

Tisztelettel: K.É.Cs."

"Gratulálunk minden kedves kollégánknak! Andor utcai Kiscsoportos Lakóotthon dolgozói"

"Köszönöm, hogy része lehetek ennek a csodának! T.Gy."

"Köszönöm, hogy itt lehetek Veletek és együtt dolgozhatunk egymásért, és egy olyan jövőért, ami felemelő Mindannyiunk számára! Sz.T."