Szakmai információ, tananyag

A Down Alapítvány saját továbbá a pályázatok során elkészített, illetve felkutatott szakmai anyagok adatbázisa
A COVID-19 vírus okozta helyzet kezelésére egy sor szakmai anyag, protokoll, tanács született alapítványi használatra. Ezek részben a hivatalos szervek utasításai és az utasítások értelmezései, részben alapítvány-, illetve szolgáltatás-specifikus protokollok útmutatók. Az interneten megjelent praktikus tanácsokat is összegyűjtöttük a gyakorlat számára.
Ezek gyűjteményét találjuk ebben a menüpontban.
ÁLLÁSHIRDETÉS
MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK RÉSZÉRE

A Down Alapítvány széleskörű tevékenységi körrel működő egészségügyi és szociális intézmény, mely budapesti intézményeibe (X., XI., VI. ker.) - gondozóház, átmeneti otthon, lakóotthonok stb.- keres részmunkaidős munkakörökbe kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalókat minimum 1 éves szakmai tapasztalattal.
Támogatott lakhatás szakemberek közreműködésével történik egy ciklikusan ismétlődő folyamatban. A folyamat elemei: felmérés - értékelés - személyközpontú tervezés - fejlesztés a napi tevékenységbe ágyazva - újrafelmérés - újraértékelés - újratervezés - a fejlesztés következő feladata, stb.
Az értelmi fogyatékos személyek számára nyújtott szolgáltatások elsődleges feltétele a könnyen érthető kommunikáció.
Szolgáltatóknak ad tanácsot ez az összefoglaló segédanyag a viselkedés és a kommunikáció hatékony megoldásairól.
Könnyen érthető kommunició szabályai
Az értelmileg akadályozott személyek támogatott életvitelének terjedésével a számukra is hozzáférhető hivatali ügyintézés, valamint az alap- és kiegészítő szolgáltatások kialakítása egyre sürgetőbb feladattá vált.
Az egészségértésben kiemelt felelőssége van az orvosi kommunikációnak. A rossz gyakorlatok egyike a veleszületett rendellenességek esetén alkalmazott "megmondás" (nincs protokoll, nincs naprakész információ).

A rossz megmondás veszélyezteti a család lelki egészségét, és megpecsételi a sérült gyermek sorsát is, mert információ híján a szülők nem értik meg, hogy mi a teendő a gyerekkel és hogyan kaphat segítséget a család.
Az értelmi fogyatékos személyek teljesen önálló vagy támogatott életvitele a szakemberek részről folyamatos kockázatkezelést igényel.
A kockázatok ismerete, a hasznokkal történő összemérése és a kockázatok elfogadása vagy csökkentése a vezető szakemberek irányítása alatt minden kapcsolódó szakember és csapat elsőrendű feladata. Ennek szabályait minden egyes támogatott személy és működtetett szolgáltatás esetében le kell fektetni, tréningeken és képzéseken tudatosítani és egy komplex, jelzésre és beavatkozásra egyaránt képes biztonsági rendszert működtetni.
A Könnyen érthető hulladékcsökkentés pályázat szakmai tananyagai
Az INV Projekt középsúlyos, halmozottan sérült és súlyos értelmi fogyatékosok fejlesztését, önálló életre felkészítését végző szociális segítők és foglalkoztatók számára létrehozott támogatói modell. A Projekt weblapja magyarul is olvasható: www.invllp.eu.

A modell lényege az, hogy a fogyatékos ügyfelek fejlesztése a gondozásba, illetve a foglalkoztatásba ágyazva folyjék. A módszer egy olyan modellen alapul, melynek alapvetően fontos része az segítő attitűdje. Az fejlesztéshez kötődő attitűd abból az egyenrangú partneri viszonyból következik, mely a segítő és a segítségre szoruló fogyatékos ember között jön létre.

Az egyénre szabott hosszú- és középtávú, valamint napi fejlesztési tervekben kitűzött célt apró lépésekre bontva éri el a segítő, foglalkoztató vagy mentor. A támogató szakember a személy fejlődését folyamatosan követi és dokumentálja. Csak ott és csak annyit segít, hogy a fejlődés ne álljon meg, hogy a segített személy átlendüljön az éppen aktuális akadályon. Feladatot a fogyatékos ügyfél helyett nem végez el.

Nagyfokú tudatosság és partneri viszony jellemzi ezt a fajta fejlesztést. Ez a modell a segítők, gondozók, patrónusok tudatosságát növelve segít észrevenni a fejlesztési lehetőségeket, felismerni azokat az apró jeleket melyek az előrehaladást mutatják, és megfigyelni nem csak az ügyfél fejlődését, hanem saját hozzáállásukat, az érzések, a gondolatok, az attitűd változásait. Az önmegfigyelés és a reflexió leírásakor elemezhetik saját viselkedésüket az ügyfél—segítő kapcsolatban, így a segítők vagy önállóan vagy szakember, szupervízor segítségével megoldhatják a felmerülő problémákat, megelőzhetik a lassú fejlődés miatti frusztrálódást, a kiégést.