Közvetlen célcsoportok
A közvetlen célcsoportok oktatás és előkészítés szempontjából válnak szét, különben szoros együttműködésben tudják megvalósítani a Projekt céljait és a Projekt lezárását követően az akadálymenetes ügyintézést.
Kedvezményezetti célcsoport
Magyarországon a lakosság 2%-a értelmi fogyatékos: enyhébben sérült, tanulásban akadályozott, vagy súlyosabban sérült, értelmileg akadályozott. Egyre többen nevelkednek és élnek családban és felnőttként un. segített önálló életet élnek, dolgoznak, sokan lakóotthonban vagy saját lakásban élnek, szakemberek segítik őket a minél nagyobb önállóság elérésében. Jól képzett, kitűnő szociális adaptációs képességgel rendelkező értelmi fogyatékosok képességeikben gyakran túlszárnyalják a képzetlen, szociálisan lecsúszott széles rétegeket, mégis diszkrimináció áldozatai. Nem ismerik el alapvető emberi jogaikat, a szolgáltatói célcsoport ügyfélkezelési gyakorlata nem az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételét alkalmazza (Ebktv. 1.§). A demonstrációs program során elsősorban a Budapesten, Nyíregyházán, illetve vonzáskörzetükben élőket vonjuk be.
Szolgáltatói célcsoport
Ebbe a csoportba mindazok beletartoznak, akiknek feladata a mentális akadálymentesítés biztosítása: állami, önkormányzati hatóságok, hivatalok, intézmények, gyámhivatalok; okmányirodák; közintézmények; kórházak, rendelőintézetek, betegellátó társaságok, valamint akiknek érdekében áll (hiszen az értelmi fogyatékkal élő személyek is a pénzüket költő fogyasztók, piaci szereplők): lakossági közüzemi szolgáltatók (áram,- gáz,- vízszolgáltató társaságok); lakossági szolgáltatók (telefon- és telekommunikációs társaságok), pénzintézetek, egyéb vállalatok ügyfélszolgálatai.
A jelenlegi ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben nem olyan minőségben nyújtják a szolgáltatást, mint amely a kedvezményezett célcsoport igényeinek megfelelne (Ebktv. 30. § (1). Elvétve fordul elő, hogy értelmi fogyatékos személy egyedül menne ügyeit intézni, de még segítséggel is ritkán. Ezért a hivatalok, szolgáltataók nincsenek felkészülve, nincsenek ismereteik az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban, félnek az ismeretlentől, nem tudják kezelni a problémát.
Programfelelősök
Jelen pályázati programban résztvevő munkatársak maguk is sokat fognak tanulni ebből a projektből, hiszen az akadálymentes ügyintézésnek nincsenek előzményei Magyarországon, egyedül a Down Alapítvány szórványos próbálkozásaira lehet támaszkodni. A munkatársak összetett feladata, a projekt felépítése, működtetése és végrehajtása; elemzések, értékelések készítése; interaktív tréninganyag készítése, a képzés gyakorlati megvalósítása; ellenőrzések végzése a tevékenység programtervének megfelelően, az útmutatók és protokollok elkészítése egy specializálódott és tapasztalt gárdát fog eredményezni, mely tovább tudja vinni az ismereteket a jövőbeli jobb gyakorlat számára.
A szűkebb és tágabb környezet
Az értelmi fogyatékossággal élő személyek mikrokörnyezete: családja, szűk lakókörnyezete (társasházak, intézmények körzetében lévő társasházak, magánházak lakosai), munkahelyeik szintén részesülnek a Projekt eredményeiből, hiszen tudomást szereznek a prjektről, ismertetőinkre, tréningjeinkre őket is meghívjuk, szükség esetén családtagok és lakókörnyezet számára tréninget tartunk, bevonjuk őket az oktatásba.
Közvetett célcsoportok
A MAK-Projekt eredményeiből sokkal szélesebb kör profitálhat, mint a fent említett közvetlen célcsoportok.
Szakmai társszervezetek, akiket szakmai fórumokon, konferenciákon tájékoztatunk a projekt folyamatáról, részeredményekről, eredményekről és akiktől azt reméljük, hogy csatlakoznak a mozgalom-szerű kezdeményezéshez.
Felsőoktatási intézmények (elsősorban gyógypedagógia, pedagógia, szociális munkás, szociológia, jogtudomány, társadalomtudomány szakok), amelyeket értesítünk a projektünk fázisairól, eredményeinket kutathatóvá tesszük számukra és azokkal a szakterületeken továbblépést iniciálunk.
Jogvédő szervezetek, melyeknek a szolgáltatói célcsoport részéről tapasztalt diszkriminatív cselekmények leírását elérhetővé tesszük, segítségükkel kidolgozzuk a megfelelő jogszabályi háttér alapjait, és a javaslatokat a jogalkotónak eljuttatjuk. A mentális akadálymentesítés szerves részét kell képezze az értelmi fogyatékosokat érintő új jog, a ENSZ emberi jogokra vonatkozó egyezményének magyarországi bevezetésének, a jogkövetkezmények tisztázásának, rendezésének.
Az egész társadalom, mert PR és kommunikációs tevékenységünk során felhívjuk a figyelmet arra, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyekkel szemben diszkriminatív minden olyan viselkedés, amely nem adja meg a lehetőséget számukra az önálló életvitelhez, a saját akarat szerinti cselekvéshez. A jó példák bemutatásával jó irányba tereljük a közfelfogást, feloldjuk a több évtizedes tabut.