Korai fejlesztés

A korai fejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalja magába:

1. Gyógypedagógiai felmérés és szakértői vélemény készítése: a mozgás és a kognitív képességek, a gyermek fejlettségi szintjének részletes felmérése.
2. Egyéni fejlesztési terv készítése a gyógypedagógiai megfigyelések és szakértői vélemény alapján.
3. Egyéni és kiscsoportos gyógypedagógiai fejlesztés: ezekről részletsebben is írunk a felsorolást követően.
4. Fejlődésneurológiai szakrendelésen a Down Ambulancián fejlődésneurológus méri fel a gyermek állapotát és előírja a mozgásfejlesztéshez szükséges gyakorlatokat. A gyakorlatok egyénre szabása, a szülők betanítása és a rendszeres neurohabilitációs foglalkozás és az ahhoz kapcsolódó gyakorlás  a Korai Fejlesztőbe folyik, csecsemőkortól a járás kialakulásáig.
5. Komplex mozgásfejlesztő foglalkozások: ismert mozgásfejlesztő eljárások egyénre alakított kombinációja, gyógytornász, szomatopedagógus, DSGM terápiához, IRIS terápiához értő szakemberekkel.
6. Csoportos fejlesztés: a szocializáció, az óvodai és iskolai oktatás előkészítése szempontjából különösen fontos foglalkozási forma: itt a gyerekek együtt végzik a feladatokat.
7. Ismételt állapotfelmérés és gyógy-pedagógiai jellemzés az előző felmérés óta megtett útról.

Az egyéni fejlesztést a gyerek képességei, saját fejlődési üteme határozzák meg. Ezen alapul a foglalkozások tartalma is, amit a korai fejlesztők alkalomról—alkalomra tudatosan összeállítanak. Játékos formában történik a nagy- és finommozgások, a kommunikáció, illetve az értelmi képességek fejlesztése. Az együttlétek a szülő jelenlétében, szülői együttműködésben zajlanak.Az eredményeket és a tennivalókat a fejlesztő megbeszéli a szülővel, részletesen elmagyarázza és tanácsot ad otthoni foglalkozás, otthoni fejlesztés esetére.
 
A csoportos fejlesztő foglalkozások gerincét a közös játék az éneklés és a mozgás adja. A szülő aktív résztvevője az alkalmaknak. A játékok ebben a korai életszakaszban az anya-gyerek páros viszonyára épülnek, segítve ezzel az elfogadást, erősítve a kapcsolatukat. A szülők ötleteket kapnak az otthonijátékhoz, beszélgethetnek más szülőkkel, tapasztalatokat cserélhetnek.
 
A szenzomotoros fejlesztés a látás, hallás, tapintás és egyensúlyérzékelés integrált fejlesztése,  célja az idegrendszer érési folyamatainak beindítása, a kéreg alatti szabályzás javítása. A szükséges időközönként betanított feladatokat a
szülők otthoni gyakorlat  formájában végzik a gyermekkel.
 
Mikrocsoportos mozgásfejlesztés fő célja a tartási rendellenességek és az alsó végtagok rendellenességeinek megelőzése, valamint az egyensúly és mozgáskoordináció fejlesztése.
 
Otthoni fejlesztéshez szülők által kedvelt gyakorlatokat adunk meg fejlesztendő területenként a könnyebb gyakorlatoktól (kisebbeknek) a nehezebbek (nagyobbaknak) haladva itt.