Elsősegélynyújtó és reanimációs tanfolyam tematikája

MAGYAR VÖRÖSKERESZT

Elsősegélynyújtó és reanimációs tanfolyam

Tematika

Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget.

A sérülés súlyosságának megállapítása, a további teendők és kezelés meghatározása az orvos feladata.

Az eszméletetlen beteget biztonsági (stabil) oldalfekvésbe helyezzük, friss levegőt biztosítunk, arcát finoman ütögetjük, hideg vízzel is fröcskölhetjük, ruházatát meglazítjuk és erős illatú folyadékot (pl. ammónia) szagoltatunk vele és orvosi segítséget hívunk.

Eszméletlen, nem lélegző betegnél a vérkeringést és a légzést el kell indítani. A lélegeztetést és szívmasszázst jó, ha tanult elsősegélynyújtó, orvos, vagy ápoló végzi.

1. lépés: A bajba jutott megszólítása: hangosan kérdezzük meg a beteget: „Jó napot! Mi történt? Jól van?” Amennyiben nem kapunk választ a válltájék óvatos megrázásával vizsgálhatjuk, hogy a beteg él-e és eszméleténél van. Amennyiben nem kapunk semmilyen választ, a beteg eszméletlen.

2. lépés: Kiálts segítségért! Segítséget kell kérni a környezettől, vagy saját magunk hívjuk a mentőket a 104- es telefonszámon.

3. lépés: A légút felszabadítás során a jól látható idegentesteket, hányadékot távolítsuk el és a fej kíméletes hátrahajtásával és az álkapocs előreemelésével biztosítsunk átjárható légutakat.

4. lépés: Hajoljunk a beteg fejéhez, és 10 másodpercig figyeljük a beteg mellkasának a mozgását. Nézzünk, hallgassunk és érezzünk! Láthatjuk a mellkas mozgását, hallhatjuk a légzés hangját és érezhetjük a kilélegzett levegő melegét. Legalább két légzést kell észlelnünk.

5. lépés: Légzés hiányában nem lehet hatásos keringése a betegnek, így azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkas kompressziókkal (30 mellkas kompresszió).

 6. lépés: A légzés pótlására 2 befújás következik, mintegy 400-500 ml levegőt fújunk a beteg orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkas kompressziókat mindenképpen folytatni kell!

7. lépés 30:2 arányban végezzük folyamatosan az újraélesztést (30 mellkas kompresszió, 2 befújás), míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó nagyon hamar kifárad. Az életmentés fortélyait csak gyakorlatban lehet elsajátítani, az egyes elemeket is sokáig kell gyakorolni. Mind szélesebb körben, az élőhöz hasonló fantomok állnak rendelkezésre az újraélesztés elsajátításához. Szánjunk rá időt, mert bármikor kerülhetünk vészhelyzetbe.

Görcsös epilepszia: az egyén elesik, a teste meleg lesz, az izmok rángatódznak és a légzés felületessé válik. Átlagosan 1-3 percig tart. A görcs után az egyén zavarodott.

1. Maradjunk nyugodtak. Engedjük, hogy a görcs természetesen folyjon le. Figyeljük az időt.
2. Előzzük meg a sérüléseket. Ha szükséges, akkor fektessük le az egyént a földre. Tegyünk el az útból minden szilárd és éles tárgyat. Tegyünk az egyén feje alá valami puha dolgot.
3. Lazítsunk fel minden ruhadarabot a nyak körül. Keressünk orvosi iratokat a betegnél.
4. Nem szabad lekötözni az egyént.
5. Ne tegyünk semmit az egyén szájába. Habár a beteg nem fogja lenyelni a nyelvét, de azért megharaphatja.
6. Óvatosan fordítsuk az egyént az oldalára azért, hogy a nyála és más folyadékok kifolyhassanak, és így a légutakat nyitva tartsuk.
7. Görcsök után beszéljünk finoman a beteghez és nyugtassuk meg a beteget, aki most zavarodott. Maradjunk a beteggel addig, amíg ismét visszanyeri teljes eszméletét. A betegnek szüksége lesz pihenésre vagy alvásra.

Nem-görcsös epilepsziás rohamok: a beteg üresen bámul, nem felel, és a mozgása céltalan és esetlen. Általában néhány percig tart. Ez után az egyén zavart marad.

1. Maradjunk a beteggel. Ne próbáljuk megállítani a rohamot, engedjük a természetes lefolyását. A beteg nincs tudatában a saját tetteinek, és nem biztos, hogy hall minket.
2. Tegyünk el az útból minden veszélyes tárgyat.
3. Soha ne kössük le az egyént.
4. Óvatosan vezessük el a beteget a veszélyes dolgoktól és ne engedjük a veszélyes tárgyakhoz való hozzáférést.
5. A roham után óvatosan nyugtassuk meg a beteget, aki zavart lesz. Maradjunk vele, amíg teljesen felépül.

Mikor hívjuk a mentőt?

- Ha a görcsös roham több mint 5 percig tart.

- Ha a rendszeres légzés, vagy ha az eszmélet nem tér vissza a roham befejezése után

- Ha a roham megismétlődik azelőtt, mielőtt a beteg teljesen felépült volna az előző rohamból

- Ha a roham utáni zavarodottság tovább tart, mint 1 óra

- Ha a roham a vízben történt

- Ha a betegnek ez az első rohama az életében, vagy a beteg megsérült, vagy terhes, vagy  cukorbetegségben szenved.

Sebellátás feladatai:

1. vérzéscsillapítás
2. fertőzésgátlás
3. fájdalomcsillapítás

A seb környékét steril gézzel letöröljük, idegen tárgyat csak steril gézzel megfogva távolíthatunk el. A seb környékét lemoshatjuk és Oxycort sprayvel, esetleg jóddal fertőtlenítjük. A sebet kimosni vízzel, fertőtlenítővel tilos!

A sebkötés módja a vérzés típusától függ:

1. hajszáleres vérzésre fedőkötést teszünk;
2. gyűjtőeres vérzésre nyomókötést teszünk;
3. ütőeres vérzésnél a sérült eret csonthoz szorítva nyomókötést alkalmazunk.

Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti.

Gyűjtőeres vérzésnél a vér sötétebb színű, lassan csordogál a sebből. A nyomókötés steril gézlapok közé tett "gézgombóc", steril vatta vagy gézlap-köteg.

Az ütőeres vérzésnél a vér élénkpiros, a szívműködés ütemében fecskendezve tör elő. A jelentősebb vérveszteség elkerülésére a sérült eret csonthoz szorítva rögzítjük, ezt követően nyomókötést alkalmazunk.

Idegen test eltávolítása steril gézlappal, pislogtatással, orrfújással, langyos vízzel történő öblögetéssel (orrból), csipesszel (pl. szálka), a garatba került idegen anyag esetében a lapockák közötti hátrész ütögetésével, vagy hánytatással történhet. Ha az idegen test a gyomorba kerül hashajtót adni tilos, burgonya, kenyér, rizs fogyasztásával lehet elősegíteni, hogy a lenyelt anyag mielőbb kiürüljön a széklettel.