Korlátozó és kényszer intézkedések protokollja a DOWN Alapítvány intézményeiben

Korlátozó és kényszer intézkedések protokollja a DOWN Alapítvány intézményeiben 

A protokoll célja:

A korlátozó intézkedés alá vont személy[1] jogainak, valamint a dolgozók jogainak és tevékenységének definiálása és védelme, valamint az intézkedés dokumentálása.

A korlátozó illetve kényszerintézkedést értelemszerűen minden alkalommal dokumentálni kell. A dokumentáció célja egyrészt a tények közlése, másrészt azoknak a jelzéseknek a hangsúlyosabbá tétele, amelyek előzményként jelenhetnek meg egy-egy helyzetben.

A dokumentáció része, illetve szorosan kapcsolódik hozzá az ügyfél kockázatfelmérő lapja.

Érvényességi területe:

A DOWN Alapítvány intézményei, (átmeneti otthonok, lakóotthonok, Salsa otthonok, foglalkoztatók, napközi otthonok) valamint a Korai Fejlesztő Központ.

Hivatkozások:

  • 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről – 101/A §   
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről – 188.§
  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról – 94/G.§

 

Meghatározások:

  • Veszélyeztető magatartás: veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ügyfél – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére jelentős veszélyt jelent, de sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt.
  • Közvetlen veszélyeztető magatartás: ha az ügyfél – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
  • Korlátozó intézkedés: az egyén, jelen esetben az ügyfél önmagára vagy másokra veszélyes viselkedésében, mozgásában történő tudatos akadályozása.

 

A korlátozás formái:

    1. Mentális és verbális korlátozás:

    Megoldásai: megnyugtatás, felszólítás a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás abbahagyására, felszólítás a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal való együttműködésre, figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés alkalmazására.

    Alapszabály, hogy a korlátozó intézkedések közül először mindig a mentális korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni!

      1. Fizikai korlátozás:

      Ide tartozik: az ügyfél szabad mozgásának megtagadása, mozgási szabadságának korlátozása,[2] esetleg a személy elkülönítése.

        1. Kémiai vagy biológiai korlátozás:

        Lényege: A háziorvos, vagy pszichiáter szakorvos által előírt gyógyszernek az ügyfél beleegyezése nélküli beadása. Alkalmazásának feltétele, hogy a segítő munkatársak megfelelő létszámban legyenek jelen, minimum ketten, részben az adódó nehézségek leküzdése érdekében, részben pedig azért, hogy tanúsítható legyen a korlátozó intézkedés jogosultsága. Ugyanakkor az ügyfelet tájékoztatni kell a gyógyszer beadásának szükségességéről.

          1. Komplex korlátozás:

          A fent felsorolt formák együttes alkalmazása

           

          A korlátozó intézkedés elrendelésére vonatkozó szabályok:

          - Korlátozó intézkedés elrendelésére olyan esetekben kerülhet sor, amikor az ügyfél nem képes kontrollálni viselkedését, nem képes objektíven felfogni a körülötte zajló eseményeket, történéseket, nem ura cselekedeteinek, saját maga helyzetét és állapotát tévesen ítéli meg, ebből kifolyólag veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít.

          - Fontos szabály, hogy korlátozó intézkedésre csak az ügyfél megnyugtatásának sikertelensége után kerülhet sor. Soha nem lehet büntető jellegű, és csak a veszélyeztető állapot idejére alkalmazható.

          - Szigorúan be kell tartani azt a szabályt, hogy a korlátozó intézkedés során az ügyfél emberi méltósághoz való joga nem sérülhet, testi épségére vigyázni kell, egészsége semmilyen formában nem károsodhat!

          - A korlátozó intézkedés megkezdésével az ügyfelet folyamatosan tájékoztatni kell a történtekről, illetve a bekövetkező eseményekről.

          - Az, hogy melyik korlátozó intézkedés kerül alkalmazásra mindig az ügyfél aktuális állapotától függ.

          - A korlátozó intézkedés elrendelésére elsősorban az intézmény vezetője, illetve elérhetőségének hiányában az egészségügyi vezető szakdolgozó jogosult. Az intézmény vezetőjét – távollétében is – tájékoztatatni kell telefonon a fejleményekről, és a továbbiakban a vezető utasításának megfelelően kell eljárni.

           

          A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos tilalmak:

          -  A korlátozó intézkedés nem lehet kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó, vagy büntető jellegű!

          - Szigorúan tilos az ügyfél bántalmazása, vagy zárt szerkezetű rácsos eszközzel való elzárása!

          A korlátozó intézkedést dokumentálni kell egyrészt a szolgáltatási naplóban, másrészt az ügyfél egészségügyi adatlapján. Az esetről a háziorvost, valamint a pszichiátriai ellátást végző szakorvost, valamint a hozzátartozót, gondnokot haladéktalanul tájékoztatni kell.

          A korlátozó intézkedés folyamatának leírása:

          Az ügyfél megnyugtatásához ismernünk kell azokat az eszközöket, amelyek számára megfelelőek, elfogadhatóak, hiszen így könnyebben meg tudjuk nyugtatni, vagy együttműködését megszerezni. Ha az együttműködés megszerezése sikertelen, akkor kerülhet sor a kényszerintézkedés egyéb formájára.

          Ha az ügyfél agresszív magatartása a környezetben feszültséget okoz, akkor el kell őt különíteni olyan helyiségben, ahol nincs veszélyt jelentő tárgy vagy eszköz.

          Ha a megfelelő korlátozó intézkedés kiválasztásra kerül, és az ügyfelet tájékoztattuk arról, mi fog történni vele, a korlátozás, pl. az orvos által elrendelt gyógyszer, esetleg injekció beadásra sor kerülhet az ügyfél beleegyezése nélkül is.

          Amennyiben az alkalmazott korlátozó, vagy kényszerintézkedés nem vezet célra, illetve az közreműködők, valamint a környezetben élők testi épsége kerül veszélybe, haladéktalanul értesíteni kell a mentőszolgálatot, és a további intézkedést a szakemberek számára át kell engedni.

          Külön figyelmet kell fordítani környezet megnyugtatására, illetve a kollégákban esetlegesen fellépő indulat okainak feltárására, megbeszélésére, további veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése céljából.

          Az eset utókezelése magában foglalja:

          - Az ügyféllel történő megbeszélést, az eset elmesélését, hiszen akkori állapotát figyelembe véve, emlékezete kieshet vagy nem objektív.

          - Az ügyfél társaival (lakótárs, munkatárs, stb.) történő megbeszélést, az okok, és a történések elmagyarázását.

          - A többi segítő, munkatárs, vezető, vezető szakember bevonásával történő esetmegbeszélést.

           

          A protokoll érvényessége: 2014. november 01-től

           

          Készítette:

                                                                                                                    .............................................

                                                                                                                          Vámos Magdolna

                                                                                                                         egészségügyi auditor

           

          Jóváhagyta:

                                                                                                                   ...............................................

                                                                                                                             Dr. Gruiz Katalin

                                                                                                                      DOWN Alapítvány elnöke



          [1] Az Alapítvány intézményeiben élő és/vagy dolgozó ügyfél

          [2] az intézmény, vagy egyes részlegek elhagyásának tiltása